2013. szeptember 10., kedd

Taxi blog, London, avagy ez a város sokszínű és sok szagú. Első fejezet: az utasok, hétköznap, nappal:

-Veszélyesnek tűnő, de ártalmatlan, nem tudni miből élő, honnan származó, szolárium nélkül is barna-fekete fazonok.

-Veszélyesnek tűnő és valóban aggodalomra okot adó, nem tudni miből élő, honnan származó, szolárium nélkül is barna-fekete fazonok.

-Lusta, dagadt, segélyből élő angol háziasszonyok, sok csomaggal, sok gyerekkel.

-Lusta, dagadt, segélyből élő, valamilyen kimondhatatlan nevű országból származó háziasszonyok, sok csomaggal, sok gyerekkel, sok rokonnal.

-Hivatalba siető, másnapos, késésben lévő nő (a nemét csak a szoknyából tudtam megállapítani) út közben gyors sminket felrakó (nem mintha segítene rajta) közalkalmazott, észrevehető felsőbbrendűségi komplexussal.

-Aki mindig tud egy rövidebb utat (általában sokkal hosszabb lesz)

-Akinek fogalma sincs, hogy hova megy, de abban biztos, hogy a közelben van egy KFC vagy egy McDonald's, vagy egy underground station...

-Meleg pap és a barátja (tök jó fejek voltak és jattoltak rendesen)

-Afrikai család, három hónapos csecsemővel, mennek valahova, rengeteg csomaggal, (műanyag ételtároló edényekkel) nagyon messze, ahol még soha nem voltak (mondjuk én sem) Nagyon komolyan felöltözve (ünneplőben) Percenként elnézést kérnek útközben, mert dugó van és úgy érzik, hogy vesztegetik az időmet. Hihetetlen szeretni való, rendes emberek. Időközben kiderült, hogy a hazájuk valamilyen nemzeti ünnepére szervezett itteni bulira mennek. Mindenki visz mindenféle kaját meg majd a helyszínen is főznek (a csomagtartóba berakott óriási fakanalak itt nyertek értelmet) Az út végén nagyon hálásak, hogy biztonságban megérkeztek az úti céljukhoz. A hosszú út után a számtalan műanyag doboz egyikéből előkerült valami irgalmatlan mennyiségű sült hal. Ragaszkodnak hozzá, hogy kóstoljam meg. Voltak fenntartásaim, de mivel nem akartam őket megsérteni, elfogadtam. Életemben ilyen finom sült halat nem ettem. Telefonszámot cseréltünk. Imádtam őket.

-A suttyó angol fiatal, aki minden percben össze akarja hányni a verdát. De ez már a szombat éjszaka, szóval: the next chapter coming soon...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése