2013. szeptember 19., csütörtök

Taxi blog, London, avagy ez a város sokszínű és sok szagú.

Hatodik fejezet.

Azért vannak jó napok is. Például a mai.

Eddig azt hiszem kissé negatív és szarkasztikus voltam, ezért úgy gondoltam, hogy ma népnemzeti, mély keresztényre veszem a figurát. Az most úgyis menő.

Mint említettem, jó napom volt. Időben elindultam (reggel hét) és este fél kilencig nyomtam. De, mivel jó társaságban repül az idő, ezért még azt se tudtam mondani, hogy "éljen-éljen" már el is telt tizenhárom és fél óra.

Ja, azt még nem meséltem, hogy a cégnél, akinek a flottájában vagyok úgynevezett "open shift" -ben lehet dolgozni. Ez azt jelenti, hogy hétfőnként befizetsz nekik 160 angol fontot (szigorúan készpénzben, hogy a HMRC, az itteni NAV meg ne sejtsen valamit) és akkor dolgozol, meg annyit, amennyit akarsz az adott héten. Ezen felül le kell tenni 200 font depositot az általuk használt kütyüért. Na ez egy vicc, mármint az eszköz. A Star Wars első részében (ami ugye a negyedik) komolyabb cuccok voltak, pedig 1977-ben mutatták be. Akkora, mintha a szovjetek tervezték volna és nagyjából úgy is működik. Azt mondták, hogy két ezer font az ára, ezért kell 10 % kauciót letenni, de nekem erős a gyanúm, hogy a négy tigrisen vették darabját ötszáz forintért "szokat ócón" akció keretében. Mindegy, ez van, meg enélkül nem is tudnék melózni, szóval ki kell fizetni. Erre kapod a munkákat, látják merre vannak a taxisok és ha jön egy hívás (percenként kb. öt) akkor a célponthoz legközelebbi kocsit küldi az operátor. Kivéve a zsíros kanyarokat, azokat természetesen a szintén pakisztáni-angolai, indiai (szóval tudjátok) spanoknak dobják.

Kissé elkanyarodtunk a népnemzeti-keresztény vonaltól, szóval akkor jöjjön a vidám vasárnap. Valójában csütörtök, de az meg a kis péntek.

Tök normális, jófej utasaim voltak ma (leszámítva a két igencsak problémás, ritka bunkó szerecsen nőszemélyt, akiket konkrétan szülni vittem a helyi kórházba). Tudjuk be őket statisztikai hibának, meg hát ők is isten teremtményei.

Néha a TEREMTŐ is iszik szerintem és akkor csinál hülyeségeket.

-Nyugdíjas angol, nő, aki akkora, mint godzilla, és ezen mindig viccelődik is. Sokszor vittem már, szeretem, mert kedves és az időjáráson kívül másról is lehet vele beszélni. Mai témánk a "school run" volt. Avagy itt mindenki, akinek van kocsija, az azzal viszi, meg hozza a kölyköket. Akinek nincs, az taxival. Namármost, itt valamilyen angol logikát követve az összes sulit szűk utcákon át lehet megközelíteni. Ennek következtében megy a szerencsétlenkedés. Következmény: brutál dugók. Elmesélte, hogy ő mindig gyalog ment az iskolába, a gyerekei is és az unokái is, a mai napig. Mondom, nagyon bírom a vénasszonyt.

-Fiatal, autószerelő srác, aki egy elromlott kamiont megy meghekkelni. Kifejezetten ezzel foglalkoznak, mindig taxival mennek. Tipikus, hadarva beszélő brit, de jó arc. Az út ötven perc volt, elkezdtünk dumálni. Nagy forma. Amatőr autóversenyző és bulizós alkat. A beszélgetés témáit a személyiségi jogokra való tekintettel és a (csak a mai napra felvállalt keresztény-népnemzeti vonalat követve) nem részletezem. A lényeg, hogy a csávó mostantól egy dolgot atom biztosan tud magyarul: "baszd meg" (ezzel akar nyomulni a pubban ma este). Vannak itt csiszolatlan gyémántok, csak kicsit foglalkozni kell velük. Szétröhögtük magunkat és komoly jattot is kaptam, azaz szórakozva kerestem pénzt. Megvan az újabb párhuzam a diszkózás és a taxizás között.

-Az utolsó "customer" ma egy egy fekete fazon volt, akit a Sainsbury's parkolóban szedtem fel két IKEA-s szatyorral, meg néhány tipikus randikellékkel (pezsgő, eper, fagyi, virág). Már indultam volna haza és ahova ment, az pont útba esett. Itt a bizonyíték: a mindenható szeret engem és mindig segít, ha kell (Németh Sándor se mondta volna szebben).

Minden másra ott a rezsicsökkentés.

Visszatérve az utasra, óriási forma és igazi úriember volt. Elmesélte, hogy háromszor járt Magyarországon, mivel a Forma 1 bizniszben dolgozik. Ismeri Baumgartner Zsoltot és Lewis Hamilton személyes jó barátja gyerekkora óta. Volt taxis is régebben, sok jó tanácsot adott ezzel kapcsolatban. Jót dumáltunk, de kb. annyi valóság tartalma volt az egésznek, mint anno a Coro WC-ben folytatott diskurzusoknak. Több, mint húsz év éjszakázás után hamar levágod a kamut, de ettől még élveztem, szórakoztató volt.

Végezetül felebarátaim, arra kérlek titeket, hogy imádkozzatok értem és Karaoke Mick-ért. Holnap péntek (kis szombat).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése